
Völgy Hangja Fejlesztési Társaság KHE
Egyesületünk létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A nagyfokú elmaradottság, a fejlesztési források hiánya és a kistérségi tervezési folyamatokba való beleszólás korlátozott lehetőségei miatt a térségben megrendezett helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség. Először egy, a fellépést segítő civil kezdeményezés indult el, amelynek eredményeként 2004 -ben megalakult a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság, melynek tagjai kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkeztek ahhoz, hogy megkezdjék a Koppányvölgy fejlesztési stratégiájának kidolgozását és elindítsák a közhasznú egyesületként való bejegyzést. A helyi lakosokat és helyi vállalkozókat tömörítő civil szervezet 2005 tavaszán jött létre. A vázlatos stratégiai elképzelések számos szűkebb és bővebb fórumon megvitatásra kerültek. A legkonstruktívabb párbeszéd a mezőgazdaságból élőkkel, mint a térség meghatározó jövedelemtermelőivel, a súlyos helyzetben lévő önkormányzatok képviselőivel és a helyi kulturális örökség megóvásán dolgozó helyi aktivistákkal, szakértőkkel, művészeti alkotókkal alakult ki. Összességében elmondható, hogy a kiútkeresési törekvések a térségben nem központi, vagy külső irányítással jöttek létre, hanem alulról építkeztek és a tervezés is a térség érdekeltjeinek teljes körű bevonásával történt. Az egyesület első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd 2006-ban a térség 15 legelmaradottabb települését összefogva a LEADER+ Programot célozta meg sikerrel. A jelenleg Magyarországon futó LEADER+ Program helyi szervezését és szakmai munkáját is az egyesület, mint Gesztor Szervezet irányítja. 2007 őszén a Völgy Hangja Egyesület szervezésében megalakult a Koppányvölgye Helyi Közösség. A Közösség 56 települést fog össze a Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki-, és Tabi Kistérséget, valamint nyolc települést a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. Amennyiben a Közösség által 2008 tavaszán a 120 napos tervezési időszak alatt készített, és benyújtott startégia elfogadásra kerül, a térség jelentős fejlesztési forráshoz jut 2013 - ig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül.






